timbrivo

MŰHELYÚTMUTATÓ

Fanedvesség és akklimatizálás

A fa vizet vesz fel vagy ad le a környező levegő szerint. Mérd meg a nedvességét, ismerd a célértéket, és szabás előtt hagyd beállni az alapanyagot.

Mit jelent a nedvességtartalom?

A nedvességtartalom a fában levő víz tömege osztva a fa abszolút száraz tömegével, százalékban kifejezve. Az élőnedves fában több víz is lehet, mint faanyag, de méretét csak a sejtfalakban kötött víz befolyásolja. A Wood Handbook mérési adat hiányában körülbelül 30%-ot vesz rosttelítettségi határnak; a zsugorodás ez alatt kezdődik.

E határ alatt a fa száradáskor zsugorodik, nedvességfelvételkor dagad. A szárított fűrészárunál sem áll meg a folyamat: tovább cserél vizet a levegővel, amíg el nem éri az egyensúlyi fanedvességet (EMC). Ez főként a relatív páratartalomtól, kisebb mértékben a hőmérséklettől függ.

Egyensúlyi fanedvesség

A Wood Handbook hőmérséklet és relatív páratartalom szerint táblázza az EMC értékét. Szobahőmérsékleten (21 °C), 30% relatív páratartalomnál körülbelül 6%-ra, 50%-nál 9%-ra, 80%-nál 16%-ra áll be a fanedvesség. A tizedesek csak az összefüggést szemléltetik: a tényleges EMC fafajonként és darabonként eltér, a száradó fa pedig kissé magasabb értéken állapodik meg, mint a nedvességet felvevő fa (hiszterézis).

A 45–55% relatív páratartalmú, klimatizált helyiségekben körülbelül 8–10% az egyensúlyi fanedvesség, míg a hideg térségek téli fűtése beltérben mintegy 4%-ra is lecsökkentheti azt (Wood Handbook, 10. fejezet). Kültéren, fedett helyen az Egyesült Államok nagy részén 12–14% körül ingadozik.

Egyensúlyi fanedvesség 21,1 °C-on (Wood Handbook, 4-2. táblázat)
Relatív páratartalomEgyensúlyi fanedvesség
30%6,2%
40%7,7%
50%9,2%
60%11,0%
70%13,1%
80%16,0%
90%20,5%

Célzott nedvességtartalom

A fát igazítsd a használat körülményeihez. Beltéri asztalosszerkezetekhez, padlókhoz, bútorokhoz és szegélylécekhez a Wood Handbook 13-2. táblázata az Egyesült Államok nagy részén átlagosan 8%-ot javasol (egyedi daraboknál 6–10%), a száraz délnyugati régióban 6%-ot (4–9%), a nedves, meleg partvidékeken pedig 11%-ot (8–13%). Kültéri homlokzatburkolathoz, szegélylécekhez és rétegelt-ragasztott tartókhoz 12%-ot (9–14%), a száraz délnyugati régióban 9%-ot ad meg.

A bútorokhoz, padlókhoz, szekrényekhez és asztalosszerkezetekhez használt lombos fűrészárut általában 6–8%-ra szárítják, a fenyő szerkezeti fűrészárut pedig átlagosan 15%-ra, legfeljebb 19%-ra (Wood Handbook, 13. fejezet). A szerkezeti fa tehát beépítés után tovább szárad, míg a bútoralapanyag nedves műhelyben visszanedvesedhet.

Akklimatizálás a gyakorlatban

A nedvességmérő gyors eredményt ad; a referencia a Wood Handbook által leírt, szárítószekrényes tömegmérés. Több deszkán mérj, ne csak egyen: a 13-2. táblázat a reális átlaghoz a darabok legalább 10%-ának vizsgálatát kéri. A tétel valószínűleg megfelelő, ha átlaga legfeljebb egy százalékponttal tér el a célértéktől, és minden darab az egyedi tartományba esik.

Az alapanyagot a későbbi felhasználás helyén tárold úgy, hogy minden oldalát érje levegő, és szabás előtt mérj újra. Ha a mért értékek már nem változnak, és a céltartományban vannak, a fa akklimatizálódott; korábbi szabás esetén a hátralevő méretváltozás már a kész alkatrészekben jelentkezik.

Példa visszaállítása

Egy 12% nedvességtartalmú vöröstölgy-deszkát 21 °C-os, 40% relatív páratartalmú szobába viszünk, ahol a táblázat 7,7% egyensúlyi fanedvességet ad. A 4,3 százalékpontos csökkenés egy 200 mm széles, húrmetszésű deszkát körülbelül 200 × 8,6% × 4,3 / 30 ≈ 2,5 mm-rel keskenyít.

Források és hivatkozások